Csalángyökér a prosztata egészségéért – mit érdemes tudni róla?
Szerző: Pertl Petra

A csalánról legtöbben a leveleire, a belőle készült teára vagy éppen a csípős érintésére asszociálnak. A gyógynövénynek azonban egy kevésbé ismert része is fontos szerepet kapott a fitoterápiás kutatásokban: a gyökere. A csalángyökeret (Urtica dioica L.) régóta alkalmazzák a férfiak alsó húgyúti panaszainak enyhítésére, különösen a jóindulatú prosztatamegnagyobbodáshoz társuló vizelési tünetek esetén. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás foglalkozott a hatásával, a benne található vegyületekkel és azok lehetséges élettani szerepével.

A csalángyökér különösen érdekes, mert hatásmechanizmusa eltérhet a fűrészpálmáénak tulajdonított folyamatoktól. A kutatók többek között a hormonális szabályozással, a prosztatasejtek növekedésével és a gyulladásos folyamatokkal való kapcsolatát vizsgálták. De vajon mit mutatnak a humán klinikai vizsgálatok? Valóban segíthet a csalángyökér a prosztatamegnagyobbodás kellemetlen tüneteinek enyhítésében?

Nem a csalánlevél, hanem a gyökér kerül a középpontba

A nagy csalán (Urtica dioica L.) különböző részei eltérő összetételűek, ezért a felhasználásuk és a kutatási eredményeik sem cserélhetők fel egymással. A csalánlevelet elsősorban vízhajtó tulajdonsága miatt ismerjük, míg a gyökeret hagyományosan a jóindulatú prosztatamegnagyobbodáshoz társuló alsó húgyúti tünetek enyhítésére alkalmazzák. A gyógynövényként felhasznált drog a növény szárított, egész vagy aprított föld alatti része. Az Európai Gyógyszerkönyv meghatározása a nagy csalán (Urtica dioica) és a kis csalán (Urtica urens) gyökerét, valamint ezek hibridjeit és keverékeit is magában foglalja. [1] Fontos tehát, hogy amikor a csalángyökér prosztatára gyakorolt hatásáról beszélünk, ne a csalánlevélből készült teára vagy a teljes növényre vonatkozó eredményeket vegyük alapul.

Milyen hatóanyagokat tartalmaz a csalángyökér?

A csalángyökér összetett hatóanyag-profillal rendelkezik. Az Európai Gyógyszerügynökség értékelő jelentése több vegyületcsoportot is kiemel: a lignánokat, lektineket, szterolokat, fenilpropánokat, hidroxizsírsavakat és poliszacharidokat. [1] Ezek közül több olyan összetevő van, amelyet a kutatók a prosztatamegnagyobbodással összefüggő biológiai folyamatok kapcsán vizsgáltak.

Lignánok

A lignánok a növényi polifenolok közé tartozó vegyületek. A csalángyökér egyik legérdekesebb hatóanyagcsoportját alkotják. Schöttner és munkatársai 1997-es vizsgálatukban több, csalángyökérből izolált lignánt tanulmányoztak. Azt találták, hogy ezek közül több képes kötődni a szexhormon-kötő globulinhoz (SHBG) laboratóriumi körülmények között. [2] Ez azért érdekes, mert az SHBG a nemi hormonok szállításában és biológiai hozzáférhetőségében játszik szerepet.

Lektinek

A csalángyökér egyik jellegzetes fehérjeösszetevője az Urtica dioica agglutinin, röviden UDA. A lektinek olyan fehérjék, amelyek bizonyos szénhidrátstruktúrákhoz képesek kötődni. Az UDA-t laboratóriumi vizsgálatokban többek között a prosztatasejtekre gyakorolt hatása miatt tanulmányozták. [1]

Szterolok és fitoszterolok

A csalángyökér különböző szterolokat is tartalmaz. Ezeket a vegyületeket a növényi kivonatok hormonális és sejtszintű hatásainak vizsgálatakor is figyelembe vették. Az EMA ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a csalángyökér-készítmények fitoszteroltartalma nagyon alacsony, ezért ezek valószínűleg nem tartoznak a legfontosabb hatóanyagok közé. [1]

Poliszacharidok

A poliszacharidok összetett szénhidrátok. Egyes csalángyökérből származó poliszacharidfrakciók kísérletes vizsgálatokban gyulladáscsökkentő aktivitást mutattak. [3] Fontos azonban, hogy a laboratóriumi eredmények nem jelentik automatikusan azt, hogy ugyanez a hatás az emberi szervezetben, szájon át történő alkalmazás esetén is érvényesül.

Hogyan hat a csalángyökér a prosztatára?

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kialakulása összetett folyamat. Szerepet játszik benne az életkor, a hormonális szabályozás, a növekedési faktorok működése és a prosztataszövet sejtjeinek fokozott szaporodása. A csalángyökérrel kapcsolatos kutatások több lehetséges hatásmechanizmust vizsgáltak.

A hormonális szabályozás befolyásolása

Az egyik legtöbbet vizsgált terület az SHBG, vagyis a szexhormon-kötő globulin működése. Ez a fehérje a vérben keringő nemi hormonok egy részéhez kötődik, így befolyásolja azok szabadon hozzáférhető mennyiségét.

Hryb és munkatársai 1995-ben azt vizsgálták, hogy a csalángyökér egyes kivonatai miként befolyásolják az SHBG és az emberi prosztatamembránokon található receptorok kölcsönhatását. A vizsgált készítmények közül a vizes kivonat gátolta az SHBG kötődését a prosztatamembránokhoz, laboratóriumi körülmények között. [4] Ez egy lehetséges hatásmechanizmusra utal, de nem bizonyítja, hogy a csalángyökér emberben is ugyanezt a hatást fejti ki. Fontos különbség az is, hogy a csalángyökér esetében nem igazolták egyértelműen a tesztoszteron vagy a dihidrotesztoszteron szintjének csökkentését. A Safarinejad-féle klinikai vizsgálatban például a tesztoszteronszint nem változott érdemben. [5]

A prosztatasejtek szaporodásának befolyásolása

Laboratóriumi vizsgálatokban bizonyos csalángyökér-kivonatok és azok egyes összetevői gátolták a prosztatasejtek szaporodását. A kutatók többek között az epidermális növekedési faktor (EGF), annak receptorai és más sejtszintű szabályozó folyamatok szerepét vizsgálták. Az EMA értékelése is megemlíti, hogy bizonyos csalángyökér-kivonatok és frakciók sejtszaporodást gátló aktivitást mutattak kísérletes modellekben. [1] Ez azért érdekes, mert a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás hátterében a prosztata mirigy- és kötőszöveti állományának sejtszaporulata áll. Ugyanakkor ezek az eredmények elsősorban laboratóriumi vizsgálatokból származnak. Egyelőre nem bizonyított, hogy a csalángyökér emberben is képes a prosztata méretének érdemi csökkentésére.

Gyulladásos folyamatok befolyásolása

A csalángyökér egyes kivonatai és poliszacharidfrakciói laboratóriumi vizsgálatokban gyulladáscsökkentő tulajdonságokat mutattak. [3] Ez azért lehet érdekes, mert a prosztataszövetben kialakuló gyulladásos folyamatok összefügghetnek a jóindulatú prosztatamegnagyobbodással és a vizelési panaszok súlyosságával. A gyulladásos folyamatok befolyásolása tehát egy lehetséges hatásmechanizmus, de a csalángyökér esetében ennek klinikai jelentősége még nem tisztázott.

Mit mutatnak a humán klinikai vizsgálatok?

A csalángyökérrel kapcsolatban több humán vizsgálat is készült. Ezek között találunk randomizált, kettős vak, placebokontrollos kutatásokat is. A vizsgálatok során többek között az International Prostate Symptom Score (IPSS) értékét, a maximális vizeletáramlási sebességet (Qmax), a vizelés után a hólyagban visszamaradó vizelet mennyiségét és a prosztata térfogatát értékelték. Az eredmények érdekesek, de nem teljesen egységesek.

Egyéves vizsgálat 246 férfi részvételével

Schneider és Rübben 2004-ben egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot publikált, amelyben 246, jóindulatú prosztatamegnagyobbodásban szenvedő férfi vett részt. A vizsgálat egy éven keresztül tartott. [6] A résztvevők napi 459 mg csalángyökérből készült száraz kivonatot vagy placebót kaptak. A kutatók az IPSS-pontszámot is értékelték, amely a prosztatamegnagyobbodáshoz társuló alsó húgyúti tünetek súlyosságát méri. A csalángyökér-kivonatot szedő csoportban az átlagos IPSS-érték 18,7-ről 13,0-ra csökkent, míg a placebocsoportban 18,5-ről 13,8-ra változott. A szerzők statisztikailag szignifikáns különbséget jeleztek a csoportok között az IPSS tekintetében. A maximális vizeletáramlás és a visszamaradó vizelet mennyiségének változásában azonban nem mutatkozott szignifikáns különbség. [6] Az EMA értékelői a vizsgálat módszertanát is megvizsgálták. Arra jutottak, hogy az IPSS-ben mért különbség klinikai jelentősége nem kellően meggyőző, ezért a tanulmány eredményét nem tekintették elegendő bizonyítéknak a hatásosság igazolására. [1] Ez a vizsgálat tehát kedvező tüneti változásokat mutatott, de nem szolgáltatott egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a csalángyökér klinikailag jelentős előnyt biztosít a placebóhoz képest.

Egy vizsgálat 620 férfi bevonásával

Safarinejad 2005-ben egy hat hónapos, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot publikált, amelyben 620 férfi vett részt. [5] A résztvevők csalángyökér-kivonatot vagy placebót kaptak. A kutatók az IPSS-pontszám, a maximális vizeletáramlási sebesség, a visszamaradó vizelet mennyisége, a PSA-szint, a tesztoszteronszint és a prosztata méretének változását is vizsgálták. A szerzők kedvező eredményekről számoltak be. A csalángyökér-kivonatot kapó csoportban jelentősebben javultak a vizelési tünetek, növekedett a maximális vizeletáramlás, és csökkent a visszamaradó vizelet mennyisége. A prosztata térfogatában is mérsékelt csökkenést figyeltek meg. [5] A tanulmány eredményei első látásra kifejezetten biztatóak.

Egy kisebb, 2020-as vizsgálat

Karami és munkatársai 2020-ban 60, jóindulatú prosztatamegnagyobbodásban szenvedő férfit vizsgáltak. A résztvevők egyik csoportja napi 450 mg csalángyökér-kivonatot, a másik csoport placebót kapott 12 héten keresztül. [7] A kutatók az IPSS-pontszám mellett több gyulladásos és oxidatív stresszel összefüggő laboratóriumi paramétert is mértek. A csalángyökér-kivonatot alkalmazó csoportban kedvező változásokat figyeltek meg az IPSS-pontszámban, valamint egyes gyulladásos és oxidatív stresszmarkerekben. A tanulmány szerzői ezért a kivonat lehetséges kedvező hatásáról számoltak be. [7]

Mit mond az Európai Gyógyszerügynökség?

A csalángyökér tudományos megítélésénél különösen fontos az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) gyógynövényekkel foglalkozó bizottságának, a HMPC-nek az értékelése. Az EMA 2025-ben felülvizsgálta a csalángyökérre vonatkozó európai uniós gyógynövény-monográfiát. A dokumentum a Urtica dioica és a Urtica urens gyökerével foglalkozik. [1] A bizottság a csalángyökeret a jóindulatú prosztatamegnagyobbodáshoz társuló alsó húgyúti tünetek enyhítésére hagyományos növényi gyógyszerként ismeri el. Ez a besorolás fontos különbséget jelent. A hagyományos alkalmazás elismerése azt jelenti, hogy a felhasználást hosszú idejű tapasztalat támasztja alá, és az alkalmazás a meghatározott feltételek mellett elfogadható. Nem jelenti azonban azt, hogy a hatásosságot megfelelő minőségű klinikai vizsgálatokkal már bizonyították. Az EMA értékelése szerint a rendelkezésre álló klinikai vizsgálatok módszertani hiányosságai, a készítmények közötti különbségek és az eredmények bizonytalansága miatt a csalángyökér hatásossága nem bizonyított kellő mértékben ahhoz, hogy jól megalapozott alkalmazásként lehessen elismerni. [1] Ez nem jelenti azt, hogy a növénynek biztosan nincs hatása. Azt jelenti, hogy a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján nem lehet egyértelmű, erős klinikai állítást megfogalmazni.

Milyen adagolást és készítményeket ismer el az EMA?

Az EMA monográfiája többféle csalángyökér-készítményt és adagolási formát sorol fel, mivel a különböző kivonatok előállítási módja és koncentrációja eltérő lehet. [1]

A monográfiában szereplő egyik hagyományos alkalmazási forma a következő:

  • 2,068 gramm aprított csalángyökér,
  • 150 ml forrásban lévő vízzel elkészítve,
  • naponta 2–3 alkalommal alkalmazva.

A dokumentum különböző száraz és folyékony kivonatokat is felsorol, eltérő drog-kivonat aránnyal (DER) és extrakciós oldószerrel. [1]

Ezért a különböző kapszulák, kivonatok és teák adagolását nem lehet egymással felcserélni. Nem elegendő csupán a milligrammban megadott mennyiséget összehasonlítani: az is számít, hogy milyen eljárással készült a kivonat.

Biztonságosság és lehetséges mellékhatások

A csalángyökér alkalmazása során elsősorban enyhébb emésztőrendszeri panaszokat jelentettek. Ilyenek lehetnek:

  • hányinger,
  • gyomorégés,
  • teltségérzet,
  • puffadás,
  • hasmenés.

Ritkábban allergiás bőrreakciók, például viszketés, kiütés vagy csalánkiütés is előfordulhatnak. [1]

Az EMA monográfiája szerint a csalángyökér alkalmazása előtt fontos, hogy az orvos kizárja a súlyosabb betegségeket.

Különösen fontos az orvosi vizsgálat, ha a vizelési panaszok mellett láz, görcsös fájdalom, véres vizelet, fájdalmas vizelés vagy vizeletelakadás jelentkezik. [1]

A csalángyökér nem helyettesíti az urológiai kivizsgálást, és nem alkalmas a prosztatarák vagy más súlyos urológiai betegség kezelésére.

Érdemes helyet adni a csalángyökérnek a fitoterápiában?

A csalángyökér a prosztatamegnagyobbodás tüneteinek enyhítésére hagyományosan alkalmazott gyógynövény. Hatóanyagai és lehetséges hatásmechanizmusai miatt a kutatók hosszú ideje vizsgálják, és több humán klinikai vizsgálat is beszámolt kedvező eredményekről.

A legérdekesebb kutatási területek közé tartozik az SHBG működésének befolyásolása, a prosztatasejtek szaporodásának vizsgálata, valamint a gyulladásos folyamatokra gyakorolt lehetséges hatás.

A klinikai eredmények azonban nem teljesen egységesek. Egyes vizsgálatokban javultak a vizelési tünetek, más kutatásokban nem sikerült meggyőző, klinikailag jelentős különbséget kimutatni a placebóhoz képest.

A jelenlegi tudományos álláspont alapján a csalángyökér érdekes és kutatásra érdemes gyógynövény, de klinikai hatásossága még nem tekinthető kellően bizonyítottnak. A fitoterápiában ezért elsősorban hagyományos alkalmazású gyógynövényként érdemes rá tekinteni, nem pedig bizonyított prosztatagyógyszerként.

Forrásjegyzék

1. European Medicines Agency (EMA), 2025. Assessment report on Urtica dioica L.; Urtica urens L., radix – Revision 1. EMA/HMPC/322627/2023.
EMA – teljes tudományos értékelő jelentés.

2. Schöttner M, Gansser D, Spiteller G. (1997). Lignans from the roots of Urtica dioica and their metabolites bind to human sex hormone binding globulin (SHBG). Planta Medica, 63(6), 529–532.
PubMed – PMID: 9434605.

3. Chrubasik S, et al. (2007). A comprehensive review on the stinging nettle effect and efficacy profiles.
PubMed – szakirodalmi keresés.

4. Hryb DJ, Khan MS, Romas NA, Rosner W. (1995). The effect of extracts of the roots of the stinging nettle (Urtica dioica) on the interaction of SHBG with its receptor on human prostatic membranes. Planta Medica, 61(1), 31–32.
PubMed – PMID: 7700987.

5. Safarinejad MR. (2005). Urtica dioica for treatment of benign prostatic hyperplasia: a prospective, randomized, double-blind, placebo-controlled, crossover study. Journal of Herbal Pharmacotherapy, 5(4), 1–11.
PubMed – PMID: 16635963.

6. Schneider T, Rübben H. (2004). Extract of stinging nettle roots (Bazoton®-uno) in long-term treatment of benign prostatic syndrome. Der Urologe A, 43, 302–306.
A vizsgálat részletes értékelése az EMA 2025-ös jelentésében található.
EMA – klinikai vizsgálatok értékelése.

7. Karami AA, Sheikhsoleimani M, Memarzadeh MR, et al. (2020). Urtica Dioica Root Extract on Clinical and Biochemical Parameters in Patients with Benign Prostatic Hyperplasia, Randomized Controlled Trial. Pakistan Journal of Biological Sciences, 23(10), 1338–1344.
PubMed – PMID: 32981268.

Ez is érdekelhet:

Illóolaj
mini kurzus

(katt a képre)

Kövess be!