Kisvirágú füzike és prosztata – mit érdemes tudni erről a gyógynövényről?
Szerző: Pertl Petra

A kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum Schreb.) a ligetszépefélék családjába tartozó, Európában is elterjedt évelő növény. A népi gyógyászatban elsősorban a férfiak húgyúti és prosztatával összefüggő panaszai esetén alkalmazzák. Napjainkban a kutatók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a füzikefajokra, különösen azok polifenolos hatóanyagaira és lehetséges gyulladáscsökkentő tulajdonságaira. A kisvirágú füzike különlegessége, hogy nem csupán a hagyományos alkalmazása ismert: laboratóriumi vizsgálatokban olyan biológiai aktivitásokat is kimutattak, amelyek magyarázatot adhatnak arra, miért vált a prosztatát támogató gyógynövényes készítmények egyik ismert alapanyagává.

A kisvirágú füzike hagyományos alkalmazása

A kisvirágú füzikét és más füzikefajokat régóta használják a népi gyógyászatban, elsősorban a férfiak vizelési panaszainak enyhítésére. A növény föld feletti részeiből készített teát hagyományosan a jóindulatú prosztatamegnagyobbodással (benignus prosztatahiperplázia, BPH) összefüggő alsó húgyúti tünetek esetén fogyasztották.

Ezek a panaszok többek között a következők lehetnek:

  • gyakori vizelési inger, különösen éjszaka;
  • gyengébb, akadozó vizeletsugár;
  • nehezített vizeletindítás;
  • a hólyag nem teljes kiürülésének érzése;
  • sürgető vizelési inger.

A növény hagyományos felhasználását az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) gyógynövényekkel foglalkozó bizottsága, a HMPC is értékelte. Az értékelés alapján a Epilobium angustifolium és/vagy Epilobium parviflorum föld feletti részeiből készült, feldarabolt növényi drog teaként alkalmazva hagyományos növényi gyógyszerként használható a jóindulatú prosztatamegnagyobbodáshoz társuló alsó húgyúti tünetek enyhítésére, miután az esetleges súlyos betegségeket orvos kizárta [1].

Ez fontos szakmai elismerés: az EMA nem pusztán a népi hagyományt említi, hanem hivatalosan is elfogadja a növény hagyományos alkalmazását erre a célra. A minősítés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden füzikekészítmény hatásosságát klinikai vizsgálatok igazolták volna.

Milyen hatóanyagokat tartalmaz a kisvirágú füzike?

A füzikefajok egyik legfontosabb hatóanyagcsoportját a polifenolok alkotják. Ezek közé tartoznak a flavonoidok, a fenolos savak és a hidrolizálható cserzőanyagok.

A növény kutatásokban vizsgált jelentősebb vegyületei:

Oenothein B

Az oenothein B egy nagy molekulatömegű, hidrolizálható ellagitannin, vagyis a cserzőanyagok közé tartozó polifenolos vegyület. A füzike egyik legjelentősebb és legtöbbet vizsgált összetevője. Különösen érdekes a gyulladásos folyamatokra és bizonyos enzimrendszerek működésére gyakorolt hatása.

Oenothein A

Szintén az ellagitanninok közé tartozik. A kutatásokban többek között a hormonális szabályozásban szerepet játszó enzimekre gyakorolt lehetséges hatását vizsgálták.

Flavonoidok

A füzike többféle flavonoidot tartalmaz, köztük kvercetin- és miricetinszármazékokat. Ezek a növényi polifenolok antioxidáns tulajdonságúak, és a gyulladásos folyamatok szabályozásában is szerepet játszhatnak.

Fenolos savak

A növény fenolos savakat is tartalmaz, amelyek hozzájárulnak antioxidáns aktivitásához.

A füzike kémiai összetételét összefoglaló 2014-es szakirodalmi áttekintés szerint a nemzetségre jellemző polifenolok közül különösen a flavonoidok, a fenolos savak és az oenothein típusú ellagitanninok érdemelnek figyelmet [2].

Hogyan támogathatja a prosztata egészségét?

A kisvirágú füzike prosztatával kapcsolatos hatásainak hátterében több lehetséges mechanizmust vizsgáltak. A kutatások elsősorban a gyulladásos folyamatokra, az oxidatív stresszre és a hormonális szabályozás bizonyos elemeire összpontosítanak.

Gyulladáscsökkentő tulajdonságok

A prosztata szöveteiben zajló gyulladásos folyamatok hozzájárulhatnak a kellemetlen húgyúti tünetek kialakulásához és fenntartásához. A füzike polifenoljai közül az oenothein B különösen érdekes ebből a szempontból.

A kutatásokban a füzikekivonatok több gyulladásos folyamatban szerepet játszó enzim működését is befolyásolták. A Hevesi Tóth és Kéry által 2009-ben publikált magyar vizsgálatban a Epilobium parviflorum kivonatát többek között antioxidáns és ciklooxigenáz- (COX-) gátló aktivitás szempontjából vizsgálták. Az eredmények jelentős antioxidáns és COX-gátló hatást jeleztek [3].

A COX-enzimek a prosztaglandinok képződésében vesznek részt. Ezek a jelátvivő molekulák többek között a gyulladásos folyamatok szabályozásában játszanak szerepet. A vizsgálat eredményei ezért érdekes magyarázatot adhatnak a növény hagyományos alkalmazására.

Fontos, hogy ez laboratóriumi eredmény volt: a kivonat enzimaktivitásra gyakorolt hatása önmagában még nem bizonyítja, hogy a teafogyasztás emberben ugyanilyen mértékű változást idéz elő.

Antioxidáns hatás

Az oxidatív stressz akkor alakul ki, amikor a szabad gyökök képződése és a szervezet antioxidáns védelme közötti egyensúly felborul. Ez a folyamat a szövetek működését is befolyásolhatja, és a gyulladásos folyamatokkal kölcsönhatásban áll.

A kisvirágú füzike polifenoljai – különösen az ellagitanninok és a flavonoidok – antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek. A 2009-es magyar in vitro vizsgálat szintén jelentős antioxidáns aktivitást mutatott ki a növény kivonatánál [3].

A 2014-es áttekintő tanulmány ugyancsak kiemelte a füzikefajok antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságait, amelyek a bennük található polifenolos vegyületekkel hozhatók összefüggésbe [2].

A hormonális szabályozás befolyásolása

A prosztata növekedésében fontos szerepet játszanak az androgén hormonok, különösen a tesztoszteron aktívabb metabolitja, a dihidrotesztoszteron (DHT).

A DHT a tesztoszteronból az 5-alfa-reduktáz enzim segítségével képződik. Ezért a prosztatával kapcsolatos kutatások egyik fontos területe az enzim működésének vizsgálata.

A füzike egyes vegyületeit, köztük az oenothein A-t és B-t, laboratóriumi körülmények között az 5-alfa-reduktáz működésére gyakorolt hatásuk szempontjából is vizsgálták. A korai kutatások enzimaktivitást gátló hatást jeleztek [1, 4].

Ez a mechanizmus különösen érdekes a prosztata egészségével kapcsolatban, de fontos hangsúlyozni, hogy az in vitro eredményekből nem következik automatikusan, hogy a füziketea emberben is mérhető hormonális változást okoz.

Mit mutatnak a tudományos kutatások?

A kisvirágú füzike esetében a kutatási eredmények értelmezésekor különösen fontos a növényfajok elkülönítése. A füzike nemzetségbe számos faj tartozik, és ezek hatóanyag-összetétele, illetve kivonatainak biológiai aktivitása eltérhet.

Vizsgálatok kisvirágú füzikével

A Hevesi Tóth és Kéry által végzett 2009-es magyar kutatás közvetlenül a Epilobium parviflorum kivonatát vizsgálta. A kutatók antioxidáns, gyulladáscsökkentő, COX-gátló, valamint hormonális receptorokkal kapcsolatos hatásokat elemeztek.

Az eredmények alapján a kisvirágú füzike kivonata jelentős antioxidáns és COX-gátló aktivitást mutatott. Ez az egyik olyan kutatás, amely közvetlenül a kisvirágú füzike lehetséges biológiai hatásait támasztja alá [3].

A 2023-ban publikált kutatás öt különböző füzikefaj, köztük a kisvirágú füzike kémiai összetételét és biológiai tulajdonságait vizsgálta. A szerzők a kivonatok fenolos összetevőit és antioxidáns aktivitását is elemezték. A tanulmány jól szemlélteti, hogy a füzikefajok értékes polifenolos vegyületek forrásai, ugyanakkor az egyes fajok és kivonatok összetétele nem tekinthető azonosnak [5].

Klinikai vizsgálat egy másik füzikefajjal

A humán vizsgálatok között különösen érdekes az Esposito és munkatársai által 2021-ben publikált, randomizált, kettős vak, placebokontrollos klinikai vizsgálat [6].

Ebben a kutatásban 128, jóindulatú prosztatamegnagyobbodásban szenvedő férfi vett részt. A vizsgált készítmény 500 mg, legalább 15% oenothein B-t tartalmazó, standardizált Epilobium angustifolium kivonat volt, amelyet hat hónapon keresztül alkalmaztak.

A szerzők a kezelés során többek között a következő paramétereket értékelték:

  • a vizelés után a hólyagban visszamaradó vizelet mennyiségét;
  • az éjszakai vizelések gyakoriságát;
  • a prosztata méretét;
  • a PSA-szintet;
  • az IPSS tüneti pontszámot.

A vizsgálatban a füzikekivonatot fogyasztó csoportnál csökkent a visszamaradó vizelet mennyisége és az éjszakai vizelések gyakorisága, ami az IPSS-pontszám javulásával is együtt járt. A résztvevők nem számoltak be a készítményhez köthető mellékhatásokról, és a vizsgálat során máj- vagy vesetoxicitásra utaló jelet sem észleltek [6].

Ez az eredmény biztató, de lényeges különbség, hogy a klinikai vizsgálat nem kisvirágú füzikével, hanem Epilobium angustifolium kivonattal történt. A két faj közeli rokon, és hasonló hatóanyagcsoportokat tartalmazhatnak, de a vizsgálat eredményeit nem lehet automatikusan a kisvirágú füzikére átvinni.

Az EMA 2022-es kiegészítő értékelése is foglalkozott ezzel a klinikai vizsgálattal. A bizottság megállapította, hogy az eredmények érdekesek, de a készítmény pontos előállításáról és összetételéről nem állt rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy a hivatalos monográfiában új, jól megalapozott alkalmazási javallatot vezessenek be [7].

Hogyan alkalmazható a kisvirágú füzike?

A füzike föld feletti, szárított részeiből hagyományosan forrázat készül. Az EMA értékelésében szereplő hagyományos teakészítési adagolás:

  • 1,5–2 g aprított, szárított növényi drog;
  • 250 ml forrásban lévő víz;
  • naponta két alkalommal.

A teát forrázással készítik, majd rövid állás után leszűrik [1].

Az EMA által értékelt hagyományos alkalmazás a Epilobium angustifolium és/vagy Epilobium parviflorum föld feletti részeire vonatkozik. Ezért a hivatalos értékelés nem kizárólag a kisvirágú füzikére, hanem a két faj valamelyikét vagy mindkettőt tartalmazó növényi drogokra terjed ki.

A készítmények kiválasztásakor érdemes figyelni arra, hogy a termék pontosan melyik füzikefajt tartalmazza, és milyen növényi részből készült. A különböző kivonatok hatóanyag-tartalma és összetétele ugyanis jelentősen eltérhet.

Biztonságosság és ellenjavallatok

Az EMA értékelése szerint a hagyományosan alkalmazott adagokban, teaként fogyasztott füzike biztonságosnak tekinthető. A hivatalos értékelésben nem szerepelnek ismert, jellemző nemkívánatos hatások, és a gyógyszerkölcsönhatásokról sem áll rendelkezésre meggyőző adat [1].

A növény alkalmazása nem ajánlott azoknak, akik allergiásak a hatóanyagra vagy a növény valamely összetevőjére.

A füzike hagyományos alkalmazása férfiak húgyúti panaszaihoz kapcsolódik. Nőknél, várandósság és szoptatás idején a megfelelő biztonságossági adatok hiánya miatt alkalmazása nem javasolható.

Fontos, hogy a véres vizelet, a fájdalmas vizelés, a vizeletelakadás, a láz vagy a görcsös panaszok orvosi kivizsgálást igényelnek. A gyógynövényes készítmények alkalmazása előtt a súlyosabb betegségeket ki kell zárni.

A kisvirágú füzike a férfiak húgyúti egészségének támogatására hagyományosan alkalmazott gyógynövény. Különösen értékes polifenolos összetevői, köztük az oenothein B és a flavonoidok miatt került a tudományos érdeklődés középpontjába.

A laboratóriumi vizsgálatok antioxidáns és gyulladáscsökkentő tulajdonságokat mutattak ki, és a növény egyes vegyületeinek hormonális szabályozással kapcsolatos hatásait is vizsgálták. A füzike nemzetség egy másik fajával végzett humán kutatás szintén kedvező eredményeket közölt a prosztatamegnagyobbodáshoz társuló vizelési panaszok enyhítésével kapcsolatban.

A kisvirágú füzike tehát érdekes és értékes gyógynövény a férfiak egészségét támogató fitoterápiában. Hagyományos alkalmazását az EMA is elismeri, hatásmechanizmusának és klinikai jelentőségének további megismeréséhez pedig a jövőben további, kifejezetten ezzel a növényfajjal végzett humán vizsgálatokra van szükség.

Felhasznált szakirodalom

[1] European Medicines Agency (EMA). Assessment report on Epilobium angustifolium L. and/or Epilobium parviflorum Schreb., herba. EMA/HMPC/712510/2014, 2015.
https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-report/final-assessment-report-epilobium-angustifolium-l-andor-epilobium-parviflorum-schreb-herba_en.pdf

[2] Granica S, Piwowarski JP, Czerwińska ME, Kiss AK. Phytochemistry, pharmacology and traditional uses of different Epilobium species (Onagraceae): a review. Journal of Ethnopharmacology. 2014;156:316–346.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25196824/

[3] Hevesi Tóth B, Kéry Á. Epilobium parviflorum – in vitro study of biological action. Acta Pharmaceutica Hungarica. 2009;79(1):3–9.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19526676/

[4] Ducrey B, Marston A, Göhring S, Hartmann RW, Hostettmann K. Inhibition of 5 alpha-reductase and aromatase by the ellagitannins oenothein A and oenothein B from Epilobium species. Planta Medica. 1997;63(2):111–114.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/9140238/

[5] Epilobium Species: From Optimization of the Extraction Process to Evaluation of Biological Properties. Antioxidants. 2023;12(1):91.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36670952/

[6] Esposito C, et al. Epilobium angustifolium L. extract with high content in oenothein B on benign prostatic hyperplasia: A monocentric, randomized, double-blind, placebo-controlled clinical trial. Biomedicine & Pharmacotherapy. 2021;138:111414.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33765581/

[7] European Medicines Agency (EMA). Addendum to Assessment report on Epilobium angustifolium L. and/or Epilobium parviflorum Schreb., herba. EMA/HMPC/615965/2022, 2022.
https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-report/addendum-assessment-report-epilobium-angustifolium-l-andor-epilobium-parviflorum-schreb-herba_en.pdf

Ez is érdekelhet:

Illóolaj
mini kurzus

(katt a képre)

Kövess be!