Az izzadás a szervezet természetes hőszabályozó folyamata, amely elengedhetetlen a testhőmérséklet szabályozásához. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a verejtékezés a szükségesnél jóval erőteljesebb, és már a mindennapokat is megnehezíti. A fokozott izzadás jelentkezhet a hónalj területén, a tenyéren, a talpon, de akár az egész testet is érintheti. A gyógynövények között a zsálya az egyik legismertebb növény, amelyet hagyományosan a túlzott verejtékezés mérséklésére alkalmaznak. Izzadáscsökkentő, vagyis antihidrotikus tulajdonságait már több évtizede vizsgálják, és a növény hatásával kapcsolatban humán és kísérletes kutatási eredmények is rendelkezésre állnak. De mit tudunk valójában a zsálya izzadáscsökkentő hatásáról? Milyen kutatások foglalkoztak ezzel a tulajdonságával, és mely hatóanyagok állhatnak a háttérben?
A zsálya hagyományos alkalmazása fokozott izzadás esetén
A közönséges zsálya (Salvia officinalis) az ajakosvirágúak családjába tartozó, mediterrán eredetű gyógynövény. Leveleit már évszázadok óta használják a hagyományos növénygyógyászatban, többek között emésztési panaszok, szájüregi problémák és fokozott verejtékezés esetén.
A zsálya egyik különösen érdekes tulajdonsága az úgynevezett antihidrotikus hatás. Ez azt jelenti, hogy képes mérsékelni a verejtékezést.
A növény ilyen irányú alkalmazása nem új keletű: a zsályalevél vizes kivonatait és forrázatait már a 20. század első felében is vizsgálták a túlzott izzadás mérséklésével összefüggésben. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) értékelő jelentése külön fejezetben foglalja össze az ezzel kapcsolatos korábbi vizsgálatokat. [1]
Milyen hatóanyagok felelősek a zsálya hatásáért?
A zsálya összetett hatóanyag-profillal rendelkezik. Illóolaja mellett számos polifenolos vegyületet, flavonoidot és cserzőanyagot is tartalmaz.
Illóolaj-összetevők
A zsálya illóolajának fontosabb komponensei közé tartozik a tujon, a kámfor és az 1,8-cineol. Ezek mennyisége és aránya függhet a növény származási helyétől, a termesztési körülményektől és a feldolgozástól.
Rozmaringsav és egyéb polifenolok
A rozmaringsav a zsálya egyik jelentős polifenolos vegyülete. Antioxidáns tulajdonságait számos vizsgálatban tanulmányozták. A növény flavonoidjai – például a luteolin és az apigenin – szintén hozzájárulnak a zsálya biológiai aktivitásához.
Cserzőanyagok
A zsályalevél cserzőanyagokat is tartalmaz. Ezek összehúzó, adsztringens tulajdonságú vegyületek, amelyek a bőrön és a nyálkahártyákon alkalmazva helyi hatást fejthetnek ki.
A zsálya izzadáscsökkentő tulajdonságának pontos mechanizmusa még nem teljesen tisztázott. A kutatások alapján a növény több összetevője és azok együttes hatása is szerepet játszhat a verejtékezés mérséklésében.
Mit mondanak a tudományos kutatások a zsálya izzadáscsökkentő hatásáról?
A zsálya verejtékezésre gyakorolt hatása nem csupán népi megfigyeléseken alapul. Az Európai Gyógyszerügynökség zsályalevélről készült értékelő jelentése külön fejezetben ismerteti az izzadásgátló, antihidrotikus hatással kapcsolatos vizsgálatokat. [1]
A jelentés több korábbi humán megfigyeléses vizsgálatot is összefoglal.
Humán vizsgálatok fokozott izzadás esetén
Az egyik ismertetett vizsgálatban idiopátiás hiperhidrózisban, vagyis ismert kiváltó ok nélküli fokozott izzadásban szenvedő résztvevőket vizsgáltak. Az egyik csoport szárított, vizes zsályakivonatot kapott, míg a másik csoport zsályalevélből készített forrázatot fogyasztott.
Mindkét csoportban csökkent a verejtékezés, a verejtékmennyiség mérséklődése azonban nem érte el az 50%-ot. A vizsgálat kontrollcsoport nélkül zajlott, ezért az eredmények értelmezésekor ezt is figyelembe kell venni.
Az EMA jelentése további korábbi, nyílt vizsgálatokat is összefoglal, amelyekben a zsályalevél vizes kivonatainak izzadáscsökkentő hatását figyelték meg. Egy 1989-es, 80 beteget érintő, nem publikált vizsgálatot szintén megemlít a dokumentum. [1]
Kísérletes eredmények
A jelentés olyan kísérletes vizsgálatot is ismertet, amelyben a friss zsálya vizes kivonatából előállított dializátum gátolta a pilokarpin által kiváltott verejtékezést.
A pilokarpin olyan anyag, amely a verejtékmirigyek működésének serkentésére használható. Az ilyen vizsgálatok segíthetnek megérteni, hogy a zsálya milyen módon befolyásolhatja a verejtékezési folyamatokat. [1]
A zsálya dezodoráló hatásának vizsgálata
A zsályát nemcsak a verejtékezés mennyiségével, hanem a testszag mérséklésével összefüggésben is kutatták.
Egy 2013-ban publikált, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban 45 egészséges önkéntes részvételével teszteltek zsályakivonatot tartalmazó dezodoráló készítményt. A kutatók három különböző koncentrációjú zsályakivonatot tartalmazó készítményt hasonlítottak össze a placebóval.
Az eredmények szerint a zsályakivonatot tartalmazó készítmények alkalmazása után 2, 4 és 8 órával is alacsonyabb testszagpontszámokat mértek a placebóhoz képest. A vizsgálatban a zsályakivonat antibakteriális hatását is tanulmányozták, különös tekintettel a hónalji kellemetlen szag kialakulásában szerepet játszó baktériumokra.
Fontos különbség, hogy ez a kutatás a hónalji testszag mérséklését vizsgálta, nem pedig a verejték mennyiségét. A zsálya dezodoráló hatása tehát részben azzal magyarázható, hogy egyes összetevői gátolhatják a testszag kialakulásában részt vevő baktériumok szaporodását. [2]
A rendelkezésre álló eredmények több irányból is alátámasztják, hogy a zsálya érdekes gyógynövény lehet a fokozott verejtékezés és a kellemetlen testszag természetes mérséklésének témájában.
Milyen típusú izzadás esetén merülhet fel a zsálya alkalmazása?
A fokozott izzadás többféle formában jelentkezhet. A zsályát hagyományosan nem kizárólag egyetlen testtáj verejtékezésének mérséklésére használták, hanem általánosságban a túlzott izzadás egyik ismert gyógynövényeként tartják számon.
Általános, egész testet érintő izzadás
Egyeseknél nem csupán egy-egy testrész, hanem a test nagyobb felülete érintett. A fokozott verejtékezés melegben, fizikai aktivitás során vagy akár nyugalmi állapotban is jelentkezhet.
A zsálya hagyományos antihidrotikus alkalmazása elsősorban a túlzott verejtékezés mérsékléséhez kapcsolódik.
Hónalji izzadás
A hónalj fokozott verejtékezése az egyik leggyakoribb és legzavaróbb panasz. A nedves ruházat mellett sokaknál a kellemetlen testszag is problémát jelenthet.
A zsálya esetében különösen érdekes, hogy a verejtékezéssel kapcsolatos hagyományos alkalmazás mellett a dezodoráló hatását is vizsgálták. A 2013-as kutatás eredményei alapján a zsályakivonatot tartalmazó készítmények a hónalji testszag mérséklésében is ígéretesnek bizonyultak. [2]
Tenyér és talp fokozott izzadása
A tenyér és a talp túlzott verejtékezése sok kellemetlenséget okozhat a mindennapokban. A kézfogás, a cipőviselés vagy akár a mindennapi tevékenységek is nehezebbé válhatnak.
A zsálya hagyományos felhasználása a fokozott izzadás általános mérséklésére terjed ki. A korábbi vizsgálatok azonban nem adnak külön összehasonlító adatokat arra vonatkozóan, hogy a tenyér, a talp vagy a hónalj izzadására milyen mértékű hatást gyakorolhat.
Nem mindegy, milyen zsályakészítményről beszélünk
A zsálya különböző készítményformái nem tekinthetők egymással egyenértékűnek.
A növény levele, vizes kivonata, alkoholos kivonata és illóolaja eltérő összetételű lehet, ezért a hatásuk és a felhasználásuk szempontjából is fontos különbségeket tenni közöttük.
A fokozott izzadás kapcsán ismertetett humán vizsgálatok elsősorban a zsályalevél vizes kivonataival és forrázataival foglalkoztak. A dezodoráló hatást vizsgáló kutatásban pedig egy speciális, zsályakivonatot tartalmazó készítményt alkalmaztak.
Ez azért lényeges, mert egy adott készítményformával elért eredményeket nem lehet automatikusan minden más zsályakészítményre kiterjeszteni.
Mire érdemes figyelni a zsálya alkalmazásakor?
A zsálya megfelelő felhasználásához fontos ismerni a növény hatóanyagait és az egyes készítményformák közötti különbségeket.
Különös figyelmet érdemel a tujon, amely a zsálya illóolajának egyik összetevője. Nagy mennyiségben idegrendszeri toxicitást okozhat, és görcsrohamok kialakulásával is összefüggésbe hozható. Emiatt a zsálya illóolajának belső alkalmazása különösen körültekintést igényel. [3]
Várandósság és szoptatás idején a zsályalevél gyógyszerként történő alkalmazása nem ajánlható megfelelő biztonságossági adatok hiányában. [1]
Fontos az is, hogy a hirtelen kialakuló, szokatlanul erős vagy éjszakai izzadás hátterében különböző egészségügyi okok állhatnak. Ilyen esetekben indokolt a kiváltó ok tisztázása.
Miért érdekes gyógynövény a zsálya fokozott izzadás esetén?
A közönséges zsálya a hagyományos növénygyógyászat egyik legismertebb izzadáscsökkentő gyógynövénye. Antihidrotikus tulajdonságait már a 20. század első felében is vizsgálták, és az Európai Gyógyszerügynökség értékelő jelentése több olyan humán és kísérletes kutatást ismertet, amelyek a zsályalevél vizes kivonatainak verejtékezésre gyakorolt hatásával foglalkoztak.
A zsálya emellett a kellemetlen testszag mérséklésében is ígéretesnek bizonyult egy kontrollált vizsgálatban, amelyben zsályakivonatot tartalmazó dezodoráló készítményt teszteltek.
A kutatási eredmények alapján a zsálya mindenképpen figyelmet érdemel a fokozott izzadás természetes támogatásának lehetőségei között. A növény hatásának megértéséhez azonban fontos különbséget tenni az egyes kivonatok, készítményformák és felhasználási módok között.
Szeretnél többet megtudni a fokozott izzadás természetes csökkentéséről?
A zsálya izzadáscsökkentő hatása mögött érdekes hagyományos tapasztalatok és tudományos kutatások állnak. A gyógynövény szakszerű alkalmazásához azonban fontos ismerni a hatóanyagait, a különböző készítményformák közötti különbségeket és a biztonságos felhasználás szempontjait is.
Ha szeretnél mélyebben elmerülni a témában, és átfogó, gyakorlatban is hasznos ismereteket szerezni, ismerd meg a 30 napos, fokozott izzadásra összeállított programomat!
A program videós útmutatókat, egy több mint 40 oldalas e-bookot és zárt Facebook-csoportos kérdezési lehetőséget is tartalmaz.
Ismerd meg a fokozott izzadás természetes támogatásának lehetőségeit!
Megnézem a 30 napos programot »
Forrásjegyzék
[1] European Medicines Agency (EMA): Assessment report on Salvia officinalis L., folium and Salvia officinalis L., aetheroleum. 2017.
[2] Shahtalebi MA, Ghanadian M, Farzan A, Shiri N, Shokri D, Fatemi SA. Deodorant effects of a sage extract stick: Antibacterial activity and sensory evaluation of axillary deodorancy. Journal of Research in Medical Sciences. 2013;18(10):833–839.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24497852
[3] European Medicines Agency (EMA): Public statement on the use of herbal medicinal products containing thujone.
https://www.ema.europa.eu/en/scientific-guidelines/use-herbal-medicinal-products-containing-thujone





