Szabalpálma prosztata-megnagyobbodásra – mit igazolnak a tudományos kutatások?
Szerző: Pertl Petra

A szabalpálma (Serenoa repens) terméséből készült készítményeket régóta használják a férfiak vizelési panaszainak enyhítésére. A növény különösen a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás kapcsán került a kutatók figyelmének középpontjába. De vajon tényleg hatásos? Melyik készítményformát vizsgálták a legtöbbet? Milyen panaszok esetén segíthet, és mit nem érdemes várni tőle? A válaszhoz érdemes a hagyományos alkalmazás mellett a humán klinikai vizsgálatokat is megismerni. Ezekből ugyanis kiderül, hogy nem minden szabalpálma-készítmény egyforma, és a kutatások eredményei sem teljesen egységesek.

Miért alakulnak ki vizelési panaszok a prosztata megnagyobbodásakor?

A prosztata, más néven dülmirigy, a húgyhólyag alatt helyezkedik el, és körülveszi a húgycső kezdeti szakaszát. Az életkor előrehaladtával sok férfinál megnagyobbodik. Ezt jóindulatú prosztatamegnagyobbodásnak nevezik. Ha a megnagyobbodott prosztata akadályozza a vizelet útját, többféle kellemetlen tünet jelentkezhet:

  • gyakori vizelési inger napközben;
  • többszöri felébredés éjszakai vizelés miatt;
  • gyenge vagy akadozó vizeletsugár;
  • nehezen induló vizelés;
  • a hólyag hiányos kiürülésének érzése.

Nem minden ilyen panasz hátterében áll prosztatamegnagyobbodás, ezért tartós tünetek esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A szabalpálmát elsősorban ezeknek a vizelési panaszoknak az enyhítésére vizsgálták. Nem bizonyított azonban, hogy visszafordítja a prosztata megnagyobbodását vagy megakadályozza a betegség súlyosbodását.

Melyik részét használják a növénynek?

A fitoterápiában a szabalpálma érett termését használják. Ez zsíros olajat, zsírsavakat és növényi eredetű szterolokat tartalmaz. A készítmény előállítási módja azonban sokat számít. Más összetételű lehet a szárított termésből készült por, a kipréselt olaj és a meghatározott eljárással előállított, koncentrált kivonat. Ez azért fontos, mert a klinikai vizsgálatokban elért eredmények nem vihetők át automatikusan minden olyan termékre, amelynek címkéjén a szabalpálma neve szerepel.

Mely összetevők lehetnek fontosak?

Zsírsavak

A szabalpálma termésének olajos részében többféle zsírsav található, például laurinsav, olajsav, mirisztinsav és palmitinsav. A kutatók azért vizsgálják ezeket, mert laboratóriumi kísérletekben egyes zsírsavak befolyásolták a férfi nemi hormonok átalakulásában szerepet játszó folyamatokat. Ebből azonban még nem következik, hogy minden szabalpálma-készítmény bizonyítottan ugyanilyen hatást fejt ki az emberi szervezetben.

Béta-szitoszterol és más fitoszterolok

A fitoszterolok a növényekben természetesen előforduló vegyületek. Közéjük tartozik a béta-szitoszterol is, amelyet a prosztatapanaszokkal kapcsolatban külön is vizsgáltak.

Egy 1999-es tudományos áttekintés négy, összesen 519 férfit bevonó vizsgálat eredményeit összegezte. A béta-szitoszterolt tartalmazó készítmények mellett javultak bizonyos vizelési mutatók, köztük a vizeletáramlás. A vizsgálatok azonban viszonylag rövidek voltak, és nem mindegyik készítmény szabalpálmából származott. [10]

Ezért nem állíthatjuk, hogy a szabalpálma hatását kizárólag a béta-szitoszterolnak köszönhetjük. A kutatások jelentős része a teljes, több összetevőből álló kivonatot vizsgálta.

Nem mindegy, milyen szabalpálma-készítményt választunk

Hexánnal előállított kivonat

A legtöbbet vizsgált készítmények közé tartozik a szabalpálma terméséből hexánnal előállított, olajos összetevőkben gazdag kivonat. Ezt a szakirodalomban HESr rövidítéssel jelölik. Egyik ismert gyógyszerkészítménye a Permixon.

A vizsgálatokban gyakran napi 320 mg ilyen kivonatot alkalmaztak. Ez a mennyiség a meghatározott kivonatra vonatkozik, nem általában minden szabalpálma-kapszulára.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ezt a kivonattípust külön értékeli, és a jóindulatú prosztatamegnagyobbodáshoz társuló vizelési tünetek kezelésére vonatkozóan jól megalapozott gyógyászati alkalmazást ismer el. [1, 2]

Etanolos kivonat

A termésből etanollal is készíthető kivonat. Ennek összetétele eltérhet a hexános kivonatétól, ezért a két forma nem tekinthető automatikusan egyenértékűnek.

Egyes kivonatok hagyományos alkalmazású készítményként szerepelnek az EMA dokumentumaiban. Ez nem jelenti azt, hogy biztosan hatástalanok, hanem azt, hogy a klinikai bizonyítékok szintje és a szabályozói besorolás eltérő lehet. [1, 2]

Szárított termés, por és zsíros olaj

A szárított termésből készült por és a kipréselt olaj sem feltétlenül azonos összetételű a klinikai vizsgálatokban alkalmazott koncentrált kivonatokkal.

Egy 2019-es elemzés kereskedelmi szabalpálma-kiegészítők között is jelentős különbségeket talált a fitoszteroltartalomban. [9]

Ezért termékválasztáskor nem elegendő csupán a növény nevét vagy a kapszulán feltüntetett milligrammértéket nézni. A kivonás módja, a standardizálás és a konkrét termék klinikai vizsgálatai is fontosak.

Hogyan segíthet a szabalpálma?

A kutatók több lehetséges hatásmechanizmust vizsgáltak.

Az egyik a férfi nemi hormonok átalakulásához kapcsolódik. A tesztoszteronból egy 5-alfa-reduktáz nevű enzim segítségével dihidrotesztoszteron, röviden DHT képződik. Ez a hormon szerepet játszik a prosztata működésében és növekedésében. Laboratóriumi vizsgálatok alapján felmerült, hogy a szabalpálma egyes összetevői befolyásolhatják ezt a folyamatot.

Más kutatások gyulladásos folyamatokat befolyásoló hatásokat is felvetettek.

Ezek érdekes eredmények, de fontos különbséget tenni a lehetséges biológiai hatás és a beteg számára bizonyított előny között. A laboratóriumi eredmények önmagukban nem bizonyítják, hogy a szabalpálma ugyanúgy működik, mint a prosztatamegnagyobbodásra felírt gyógyszerek.

Milyen panaszokon segíthet a kutatások szerint?

Éjszakai vizelés

A szabalpálma egyik legtöbbet vizsgált hatása az éjszakai vizelések számának csökkentése.

Egy 2016-os metaanalízis, amely 12 randomizált, kontrollált vizsgálatot összesített, kedvező eredményt talált a meghatározott hexános kivonat esetében. A placebohoz képest csökkent az éjszakai vizelések száma. [3]

Egy 2018-as áttekintés szintén javulásról számolt be, de ebben a randomizált vizsgálatok mellett olyan tanulmányok is szerepeltek, amelyek nem alkalmaztak véletlenszerű csoportbeosztást. Ezért az eredmények értelmezésénél a vizsgálatok típusát is figyelembe kell venni. [4]

Vizeletsugár és vizelési nehézségek

A kutatók azt is vizsgálták, hogy változik-e a vizelet áramlási sebessége. Ezt egy műszeres vizsgálattal mérik, és megmutatja, milyen gyorsan ürül a vizelet a hólyagból.

A 2016-os metaanalízisben a hexános kivonatot kapó férfiaknál kedvezőbb értékeket találtak, mint a placebót kapóknál. [3] A 2018-as elemzés szintén pozitív eredményt közölt. [4]

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szabalpálma mindenkinél megszünteti a gyenge vizeletsugarat, vagy hogy megbízhatóan kezeli a súlyos vizeletürítési akadályt.

Összesített vizelési panaszok

A vizelési tünetek súlyosságát gyakran egy kérdőívvel, az IPSS-pontszámmal mérik. A kérdések többek között a gyakori vizelésre, az éjszakai felkelésekre, a gyenge vizeletsugárra és a hólyagürítés nehézségeire vonatkoznak.

A 2018-as metaanalízis a hexános kivonat mellett javulást közölt a kezelés előtti tünetpontszámhoz képest. Fontos azonban, hogy a kezelés előtti és utáni érték különbsége nem ugyanaz, mint a placebóhoz viszonyított előny: a tünetek idővel maguktól is változhatnak, és a placebohatás is számít. [4]

Csökkenti a prosztata méretét?

A jelenlegi bizonyítékok alapján nem állíthatjuk, hogy a szabalpálma megbízhatóan csökkenti a prosztata méretét. A vizsgálatok nem igazolták azt sem, hogy megakadályozza a betegség előrehaladását, vagy biztosan megelőzi a későbbi műtéti beavatkozást.

Ezért a növényt elsősorban a vizelési panaszok lehetséges enyhítésével kapcsolatban érdemes tárgyalni, nem pedig a prosztatamegnagyobbodás visszafordítására szolgáló kezelésként.

Mit mutatnak a nagyobb klinikai vizsgálatok?

A szabalpálmáról szóló kutatások nem mind jutottak ugyanarra az eredményre.

Kedvező eredményeket közlő vizsgálatok

A 2004-es metaanalízis 17 vizsgálat 4280 résztvevőjének adatait összegezte, és a vizelési panaszok bizonyos mutatóiban javulást jelzett. [5]

A 2016-os metaanalízis a hexános kivonatot vizsgáló randomizált tanulmányokat értékelte, és kedvező eredményt talált az éjszakai vizelésben és a vizeletáramlásban. [3]

A 2018-as áttekintés szintén kedvező eredményeket közölt, ugyanakkor randomizált és megfigyeléses vizsgálatokat egyaránt összesített. [4]

Olyan vizsgálatok is vannak, amelyek nem találtak előnyt

A STEP-vizsgálatban 225 férfit követtek egy éven át. A résztvevők szabalpálma-kivonatot vagy placebót kaptak. A kutatók nem találtak jelentős különbséget a két csoport között a vizelési panaszokban, a vizeletáramlásban vagy a prosztata méretében. [6]

A CAMUS-vizsgálatban 369 férfi vett részt. A kutatók a szabalpálma adagját fokozatosan emelték, de még a magasabb adagok mellett sem mutattak ki meggyőző előnyt a placebóhoz képest. [7]

Ezek a vizsgálatok nem bizonyítják, hogy minden szabalpálma-készítmény hatástalan. Arra viszont rámutatnak, hogy a különböző kivonatok nem tekinthetők egyformának, és a pozitív eredményeket nem szabad minden termékre automatikusan kiterjeszteni.

Mit mondanak az európai urológiai ajánlások?

Az Európai Urológiai Társaság külön foglalkozik a hexános szabalpálma-kivonattal. Az irányelv gyenge ajánlással támogatja annak felajánlását olyan férfiaknak, akik a vizelési tüneteik enyhítésére növényi készítményt keresnek, és különösen szeretnék elkerülni a szexuális mellékhatásokat. Az irányelv azt is hangsúlyozza, hogy a várható előny mérsékelt lehet. [12]

Ez azt jelenti, hogy a készítmény bizonyos esetekben szóba jöhet, de a várható hatás nem tekinthető biztosnak, és nem minden beteg számára ez a megfelelő megoldás.

Hogyan alkalmazzák, és mennyi ideig?

A hexános szabalpálma-kivonattal végzett vizsgálatokban gyakran napi 320 mg-ot alkalmaztak, több héten vagy hónapon keresztül.

Ezt az adagolást nem szabad minden szabalpálma-készítményre általánosítani. A termék összetétele, kivonási módja és engedélyezett alkalmazása alapján kell meghatározni, milyen adagolás megfelelő.

A kúra során érdemes figyelni arra, hogy változik-e az éjszakai vizelések száma, a vizeletsugár vagy a vizeléshez kapcsolódó kellemetlenség. Ha a panaszok nem javulnak, rosszabbodnak, vagy jelentős vizelési nehézség jelentkezik, orvosi vizsgálatra van szükség.

Biztonságosság és lehetséges mellékhatások

A klinikai vizsgálatokban a szabalpálma-készítmények általában jól tolerálhatók voltak. Előfordulhatnak emésztőrendszeri panaszok, például hasi kellemetlenség vagy hányinger.

Ritkán májkárosodásról és hasnyálmirigy-gyulladásról is beszámoltak. Véralvadásgátló gyógyszer, például warfarin szedése esetén lehetséges kölcsönhatás miatt indokolt az orvosi vagy gyógyszerészi egyeztetés. [2]

A szabalpálma nem helyettesíti az urológiai kivizsgálást. Ha a vizelet teljesen elakad, az sürgős ellátást igényel. Véres vizelet, láz, fájdalmas vizelés vagy gyors állapotromlás esetén szintén orvoshoz kell fordulni.

A szabalpálma terméséből készült kivonatok a prosztatamegnagyobbodáshoz társuló vizelési panaszok egyik legtöbbet vizsgált növényi lehetőségét jelentik. A termés zsírsavakat és fitoszterolokat, köztük béta-szitoszterolt tartalmaz.

A kutatások egy része a meghatározott hexános kivonat mellett javulást mutatott az éjszakai vizelésben és a vizeletáramlásban. Más, nagyobb vizsgálatok és összesített elemzések viszont nem találtak meggyőző előnyt a placebóhoz képest.

A legfontosabb tehát, hogy nem minden szabalpálma-készítmény egyforma. A kutatások eredményeit csak arra a kivonatra lehet megfelelő biztonsággal vonatkoztatni, amelyet ténylegesen vizsgáltak.

A szabalpálma bizonyos férfiaknál szóba jöhet a vizelési panaszok enyhítésére, de nem bizonyított, hogy csökkenti a prosztata méretét vagy megakadályozza a betegség előrehaladását. Tartós vagy súlyos panaszok esetén az urológiai kivizsgálás továbbra is elengedhetetlen.

Forrásjegyzék

  1. European Medicines Agency (EMA). European Union herbal monograph on Serenoa repens (W. Bartram) Small, fructus. EMA-monográfia
  2. European Medicines Agency (EMA). Assessment report on Serenoa repens (W. Bartram) Small, fructus. EMA-értékelő jelentés
  3. Ficarra V, et al. (2016). Efficacy and Safety of Hexanic Lipidosterolic Extract of Serenoa repens (Permixon) in the Treatment of Lower Urinary Tract Symptoms Due to Benign Prostatic Hyperplasia: Systematic Review and Meta-analysis of Randomized Controlled Trials. PubMed
  4. Vela-Navarrete R, et al. (2018). Efficacy and safety of a hexanic extract of Serenoa repens (Permixon) for the treatment of lower urinary tract symptoms associated with benign prostatic hyperplasia. PubMed
  5. Boyle P, et al. (2004). Updated meta-analysis of clinical trials of Serenoa repens extract in the treatment of symptomatic benign prostatic hyperplasia. PubMed
  6. Bent S, et al. (2006). Saw palmetto for benign prostatic hyperplasia. New England Journal of Medicine. PubMed
  7. Barry MJ, et al. (2011). Effect of Increasing Doses of Saw Palmetto on Lower Urinary Tract Symptoms: A Randomized Trial. JAMA. PubMed
  8. Sudeep HV, et al. (2019). Use of saw palmetto (Serenoa repens) extract for benign prostatic hyperplasia. PubMed
  9. Giammarioli S, et al. (2019). Phytosterols in supplements containing Serenoa repens: an example of variability of active principles in commercial plant based products. PubMed
  10. Wilt TJ, MacDonald R, Ishani A. (1999). Beta-sitosterol for the treatment of benign prostatic hyperplasia: a systematic review. PubMed
  11. Franco JVA, et al. (2023). Serenoa repens for the treatment of lower urinary tract symptoms due to benign prostatic enlargement. Cochrane Database of Systematic Reviews. PubMed
  12. European Association of Urology. Guidelines on the Management of Non-neurogenic Male Lower Urinary Tract Symptoms – Disease Management. EAU-irányelv
  13. Berges RR, et al. (1995). Randomised, placebo-controlled, double-blind clinical trial of beta-sitosterol in patients with benign prostatic hyperplasia. The Lancet. PubMed
  14. Klippel KF, Hiltl DM, Schipp B. (1997). A multicentric, placebo-controlled, double-blind clinical trial of beta-sitosterol for the treatment of benign prostatic hyperplasia. PubMed
  15. Wilt TJ, et al. (2000). Beta-sitosterols for benign prostatic hyperplasia. Cochrane Database of Systematic Reviews. PubMed
  16. Franco JVA, et al. (2021). Serenoa repens for the treatment of lower urinary tract symptoms due to benign prostatic enlargement: a systematic review and meta-analysis. PubMed
  17. Macoska JA. (2023). The use of beta-sitosterol for the treatment of prostate cancer and benign prostatic hyperplasia. PubMed

Ez is érdekelhet:

Illóolaj
mini kurzus

(katt a képre)

Kövess be!